hálf fullur
lýsingarorð hálf-fullur
sem er fylltur til hálfs
- hún velti um koll hálffullu glasinu
Beyging
‑full ‑fullt beygist eins og fullur
kk.kvk.hk.
nf.hálffullur hálffull hálffullt
þf.hálffullan hálffulla hálffullt
þgf.hálffullum hálffullri hálffullu
ef.hálffulls hálffullrar hálffulls
nf.hálffullir hálffullar hálffull
þf.hálffulla hálffullar hálffull
þgf.hálffullum
ef.hálffullra
nf.hálffulli hálffulla hálffulla
aukaföllhálffulla hálffullu hálffulla
öll föllhálffullu