klykkja
sagnorð
klykkja út með gamansögu
enda mál sitt með ...
- hún klykkti út með því að þakka fyrir sig
Beyging
klykkti klykkt
framsöguhátturviðtengingarháttur
nútíðþátíðnútíðþátíð
égklykkiklykktiégklykkiklykkti
þúklykkirklykktirþúklykkirklykktir
húnklykkirklykktihúnklykkiklykkti
viðklykkjumklykktumviðklykkjumklykktum
þiðklykkiðklykktuðþiðklykkiðklykktuð
þauklykkjaklykktuþauklykkiklykktu
| nafnháttur | klykkja |
|---|---|
| sagnbót | klykkt |
| boðháttur eintölu | klykktu |
| boðháttur fleirtölu | klykkið |
| stýfður boðháttur | klykk |
| lýsingarháttur nútíðar | klykkjandi |
kk.kvk.hk.
nf.klykkturklykktklykkt
þf.klykktanklykktaklykkt
þgf.klykktumklykktriklykktu
ef.klykktsklykktrarklykkts
nf.klykktirklykktarklykkt
þf.klykktaklykktarklykkt
þgf.klykktum
ef.klykktra
framsöguhátturviðtengingarháttur
nútíðþátíðnútíðþátíð
þúklykkirðuklykktirðuþúklykkirðuklykktirðu
þiðklykkiðiklykktuðiþiðklykkiðiklykktuði