Yrða

jaxl

nafnorð, karlkyn

m. [Shetl. yackle], a jaw-tooth, grinder, Lat. dens molaris, Am. 79, Eb. 60, Nj. 144, 203, Fas. i. 331, Stj. 414, N. G. L. i. 80; tennr ok jaxlar, Edda 5, Háv. 43, 49; jaxla verkr, tooth-ache, Bs. i. 195.

Skammstafanir og tilvitnanir

Skammstafanir

m.
karlkyn (e. masculine)
Lat.
Latin.

Tilvitnuð rit

Am.
Atla-mál. (A. II.)
Eb.
Eyrbyggja saga. (D. II.)
Nj.
Njála. (D. II.)
Fas.
Fornaldar sögur. (C. II.)
Stj.
Stjórn. (F. I.)
N. G. L.
Norges Gamle Love. (B. II.)
Edda
Edda. (C. I.)
Háv.
Hávarðar saga. (D. II.)
Bs.
Biskupa sögur. (D. III.)